Nyilvánitás.
Nyilvánitás.
Hetilap folyó évi 148–149 sz. czikkek Boross Mihály urtól „a biztositó-intézetek értelmezése és az álladalomra befolyása” olly éretten és világosan irvák, s igazán a haza s az élet boldogitására jó szivből eredve előadatvák, hogy akár a biztositó-intézetek alkalmazásáról, akár azoknak ugy az egyesek, mint a közálladalom gazdagitására és a nemzetek anyagi jóléte virágoztatására, a szellemi miveltség, tudományosodás, müvészet elősegitésére s tökélyitésére is, hatályos befolyásáról, mellyeket részletesen és átalában felhoz, mindaz nemcsak tiszta, hü szándéku keblet, de egyszersmind mély belátást és gyengéd tapintatát is kétségen kivül helyzi. Fejtegetése is azon kérdéseknek „mit ért ő a felületes és elfogult emberen? Minő nemzeti jellemünk? és mit tesz okosan számitani? voltaképen ugy annyira a hazai életből meritvék, hogy annak helyességét ujjal is lehetne naponkint honunkban példákkal bizonyitni. – Különösen érintett engemet az, mit a tüz-kárbiztositó intézetekről emlitett, – illetett engem, ki 1840. óta e tárgyról az olvasó közönségnek ismertető és hirlapok utján irtam, és már 1823-ik óta olly tüzmentes épités-módot ajánltam előadott minden alkalommal, millyennel mindenki házától s egyéb épületeitől a tüzi veszélyt örökre elhárithatná; érdekelt anynyival is inkább, mert mindazon akadozások, kétségeskedés, feszegetés, balelőitélgés, félre magyarázó bölcselgés, 1134és jobban érteni akarások, gátlások, mellyek nemzeti jellemnél fogva minden honi igyekezet, főkép magyar találmány ellen rögtön kitörni szoktak, – olly csapatosan, sujtották le valóban helyes tervem életbeléptetését, hogyha találkoztak is többször egyes pártolói fátlan, éghetlen javalt cseréptetőmnek, kik tökéletességéről megyőződten, azt valósitásra elősegittetni ohajták, mindannyiszor támadtak nyomban mások, kik ferde nézetükkel e honi ipar fejlődését zsengéjében elfojtani dicsőségüknek tarták, s a már-már nyujtandó segitségtől a jóakarókat elidegeniteni el nem mulasztották. Végre meg levék győződve, hogy valamint számtalan boldogitó reformokat a pártoskodás dühe honunkban legyaláz; ugy házainktól az éghetlenséget egyedül azon balga előitélet is képes háttérbe szoritni: „hiszen e csak magyar találmánya, jó hogyan lehetne? mert ha lehetséges volna csupán cserépből, minden sarufa és léczek nélkül háztetőt készitni; ugy már azt az angol, frank, német rég használta volna, – hagyj fel tehát magyar létedre e fixa ideáddal, jobb idődet hasznosbra forditandod.” És ezt számtalanok e szókkal nyilvániták. Csuda-e, ha 24 éves találmányom most sincs gyakorlatban? s nem is lehet mindaddig, mig egy példája födény-ütő gyors gépemnek nem készittetik, mire a kivántató 2000 pft. kezeim közt hiányzik. Ez iránt tett igyekezetem eddig sikeretlen, s e fájdalmas sérv oka, hogy ámbár a B. M. czikkei olly talpra esetten irvák, minek, hatását egész nemzetünk javára méltán várhatni, ámbár most is élénken mintegy fülemben cseng e két sor: „haladjunk, tökéletesbüljünk, de egyszersmind használjuk, is, a mit emberi véges elménk megteremteni képes volt”, s ez engem ujabbi mozgalomra, izgatásra késztetett; mintha tán ez fogékonynyá teendné a tehetősbeket olly sokszor javalt tervem pártfogolására: mégis jobbnak hivém minden további ajánlatottól visszatartóztatni magamat mindaddig mignem, egy 6 öl széles és 6 öl hosszu épületet födényimmel borithatok, s azt a közönség megvizsgálása s itélete alá terjeszthetem, s erre forditám minden erőmet. – Midőn azonban a Nemzeti Ujság 518, 519, 521, s a Társalkodó 61 62 számaiban a tüzkár-elháritási intézetre világosb figyelmeztetésül mindazon sorokat, mellyeket a fenti Hetilapokban felhozott alkalmazottan ujra előadva olvasám azon felszólitással együtt: bár csak vázlatát is adnám az 1840-ki Ismertető e f. é. 47. sz. megpenditett tüzkárt elháritó intézet alakitásáról, – annak müködése felől nem lehet többé hallgatnom vagy azért sem, nehogy azon vélemény erősbüljön, mintha a küzdéseket megunva, vagy tán valósitásában önmagam is kétkedve, tervemmel felhagytam volna, vagy azért sem, hogy a részvételt tervem ügyében hőn fogadjam. – Remegve nyulok mindazonáltal tollamhoz, attól tartván, hogy időmet is hasztalan vesztem, s legjobb akaratom mellett is fátlan éghetlen háztetőm sorsának ártani inkább, mint használni találok. Valóban a mint olvastam a Hetilap 721 lapján a fen is emlitett három kérdések megoldását, önkint tódultak előmbe számos történtek édes hazámban, például: Győry Sándornak 1832-diki jeles munkájában a Budapesti álló hidról, s ottan a Duna e két város közti folyása 10. lapigi nyomozásából huzott következtetése: „hogy mivel a jégtorlatot s jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva növekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponkint 1135mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigeli legnagyobbnál nagyobb árvizzel elborittassunk, és egy könnyen előrelátható szerencsétlenség miatt tizszer több kárral lakoljunk, mint a mennyibe a veszedelemnek elhárithatása kerülne, – ha figyelmet nyert volna, hány ember élte, hány milliónyi értékü vagyon, és mennyi ember boldogsága maradt volna meg 1838-ban sértetlen a status közjavára? És mind e tudományos ovás nagy fontossága pényszeritett megismerése mellett ő a m. t. t. rendes tagja csak ugy, mint 1838-dik előtt, – valamint a Duna medre és sodra változatlan maradt, és a Tisza szabályozásánál, és a Dunatiszai csatorna vizsgálatánál a derék honfi érintetlen hagyatott; külföldieknek osztattak a tiszteleti dijak és érdemek, mellyekkel hazafit megörvendeztetni tekintélyek sértése nélkül nem történhetnék, hijába, honfinak napidij is jó, ha juttatik.
Más példa: A Dunatisza-csatorna körül önköltségen 8 évek feláldozásával végzett fáradozásában érdemdus Beszédes Jósef,ur e csatornának 6 millio pengő forintra számitott költség felhányolása a kebelbeliektől 80 millióval felebb csigáztatván, dugába sülyesztetett, – minekutána, pedig külföldi tekintélyek az eredeti tervet helyeselve, e fennen csigázott, sommát közelb a tervezőjéhez leszállitották volna, azóta is ezen a kereskedésre, a hasztalan pangó mocsárok és tavak haszonvehetővé tételével, de különben is a gazdászatra olly nagy fontosságu csatorna egyedül az irigység-szülte, hátráltatások miatt még most is kezdetlen, s a szerény tervező önfeláldozása után pihenni hagyatik. – Gátynak szegtükör-mérése használtatik, de tudományossága Egerből kétségbe vétetik, és épen ollyantól, ki a szegtükröket olly nagyon használta, megpiszkoltatik. Ez a jellem, melly megrovást érdemel. E példák közé sorozom szomoru állapotát bizony üdvös, józan és minden igyekezettel tökélyre éredett tervemnek fátlan, éghetetlen, csupán üreges cserépzsindelyekből és födényekből alkotandó háztetőmnek, itt Pesten is 1839-ik ótai elhanyagoltatását azon egy roppant hiba miatt, hogy annak első megvizsgálata egy tekintélyre bizatva, az által az ellentüző falnak (Widerlager) vastagsága, mellyen a lánczvonallu boltozott födénytető nyugodnék, az egyenlet (aequatio) megoldásával egy kis tévedésből egy láb négy, hüvelyk helyett egy öl és négy lábra tétetett, és ezen baj ellen fájdalom! még Bécsben sem lelhettem orvoslást.
Hogy ez voltaképen igy van, szabadjon azt itt szórul-szóra, előadnom a vizsgálat 13-dik pontjától kezdve.
14. A tűzmentő födelek erősségére nézve megvisgáltattak a Vas mérnök által előadott szabályok, a IV-ik táblán levő rajzolat mértékei vétetvén fel, s az ellentűzők erőssége a Gerstner erőmoztanja (mechanicája) 1-ső kötetének 445– 448 lapjain előadott formaszabály szerint számittatván, melylyet Vas mérnök is számitásában követett.
13. E számitásban 6 hosszu épület vétetett fel, a Vas mérnök által előadott mértékkel, nem vevén figyelembe az ajtókat és ablakokat, hanem az ellentűzőket teljes tömegeknek tekintvén. A Vas mérnök által használt formaszabályba tehát a 
kifejezés helyett gL [H–2/3(A+e)] tétetett, és e tulajdonkép csak körkörös boltozatra alkalmazott formaszabály, minthogy Vas mwérnök rajzolata szerint 1136a boltváll felett semmi vagy csak, csekély suly nyom, a mellékelt rajzolathoz képest igy igazittatott meg:
kifejezés helyett gL [H–2/3(A+e)] tétetett, és e tulajdonkép csak körkörös boltozatra alkalmazott formaszabály, minthogy Vas mwérnök rajzolata szerint 1136a boltváll felett semmi vagy csak, csekély suly nyom, a mellékelt rajzolathoz képest igy igazittatott meg:
a honnan X=10´ vagyis az ellentüző vastagsága 1° 4´, és igy kétszerte erősebb jő ki, mint Vas mérnök vette: annyival inkább, minthogy azon Gerstner formaszabálya szerint boltbubig javaslott falrakás, melly a rajzolatban nem fordul elő, egészen kimarad belőle.
15. Innen az következik, hogy a számitásban felvett födél semmikép meg nem állhat 5 széles ellentüzőkkel, a mint az emlitett mérnök vette.
16. Miután a födél erőssége megvizsgáltatván, az ellenttüzők megkivántató vastagsága 10 lábnyinak találtatott hátra van még az illy tűzmentő födélre szükséges költségeknek a közönséges födél költségeivel összehasonlitása.
17. Az emlitett mérnök értekezése 24-ik §-ában a 26. lapon 15 négyszeg ölnyi tért 180 váltó, vagy 72 pengő forintért, és igy négyszeg ölét 4 ft. 48 krral pengő pénzben vél befödhetni.
E szerint egy 6° hosszu s 6° 4´ széles épületen, minden oldali zárfalak nélkül véve, mellynek födele Vas mérnök szerint 62°0´0˝ tesz négyszeg-mértékekben, csupán a befödözés, négyszeg, ölét 4 ft. 48 krval p. p. számitva tesz 297 ft. 36 krt.
