Literaturai ujdonság és figyelmeztetés.
Literaturai ujdonság és figyelmeztetés.
Sajtó alatt van s sept. közepén megjelenend következő czimü és tartalmu munkának két első füzete „Politicai és status-gazdászati nézetek. ”
I-ső füzet. „A megyei, királyi városi és szabadalmas kerületi adókezelés javitásáról, vagyis a katasztralásnak egyszerü módjáról, miszerint a költséges porták öszveirásai nélkülezhetők, az élénkebb pénzforgalom által igényelt telekkönyvek pótolva lennének.”
II-dik füzet. „A nemzet vagyonának gyarapitásáról tenyésztési dolgainknak törvényes szabályozása által.”
III-dik füzet. „A magyar- és erdélyországi adósságokba merült föld- és ház-birtokosoknak országos megmentéséről az ingatlan birtok belbecsének rögtöni nevelése és segélyt nyujtó pénzügyi intézkedések által. Szerzé Balasházy János m. tudós társasági r. tag.”
Azon fölvilágositásokon kivül, mellyek a kiváltságosak általi adózásra nézve előadatandnak, a fentebb czimzett röpiratban nagy érdekü az adó-kezelés javitása, nemcsak azért, hogy a közteher arányosabb elosztására hatand, de azért is, mert az adózástóli idegenkedésnek egyik főoka volt annak köztudomás szerinti felettébb hibás kezeltetése.
A tenyésztési dolgoknak állapotjától mennyire függ a nemzet vagyonossága, kétségenkivülivé teszi azon egyszerü 1137statisticai fogalom, hogy külföldről sokkal több pénz foly be honunkba házi állatokért, s ezek által szolgáltatott anyagokból, mint egyéb földtermésből. Gyapjuért 27–30 millió pforint érkezik évenkint külföldrül honunkba, midőn élet csak 7 millió forint áru vitetik ki. Hizott marhákért 7–8 millió, midőn borért alig három stb. Ugy látszik szerző ezen nagyszerü tárgy gyarapitását még eddigelé más által meg nem vitatott oldalról fogta fel, értesitéseiből jó eredményt várhatni.
A nemzeti törvényhozás, segiteni akarva a jelen évtizedben a pénzügyi viszonyokon, s az olcsóbb pénzforgalom élenkitésén, mind azon eszközöket létre hozá, mellyekkel a tartozók hirtelen szoritathatnak elégtételre, t. i. váltótörvénykezést, rövid szóbeli pörlekedést, a nélkül hogy intézeteket alakitott volna, mellyek által a szorult segélyhez jutva képesittetett volna az elégtételre, és mit szült ezen félszeg intézkedés? felszöktette a kamatlábat, vagyis uzsorát, s ez, által megbuktatott a birtok méltányos értéke, mert melly birtok ötös kamattal ér százezer forintot, tizessel csak ötvenezeret. – De mit szült az érintett félszeg intézkedés olly viszonyok közt, midőn az adósak törvényesen szorittatnak elégtételre? Felelet, szült egy eddigelé alig ismert siralmas állapotot, mert köztapasztalás bizonyitja, hogy egy birtok, melly például kétszerezve hozza kamatját évenkint bizonyos mennyiségü tartozási öszvegnek, dob alá kerülve alig adatik meg fele ára, s mondhatni bátran, kinek két annyit érő ingatlanja van, mint adossága, alig van valamije, és ha hitelezői megrohanják, buknia kell, s illynemü balesetek a honban mindennapiak. De vannak esetek, hogy például megvétetve a birtokok illő áron, s negyed árával adósnak maradva a vevők, s megpöröltetve, azért nem csak az egész vett birtokot veszitik el negyedárban, de pörlekedés, s kamat fejében, – még más birtokuknak egy részét is. –
A III-ik fejezet ezen fontos dolgokban nyujt borut oszlató értesitéseket.
Az elősorolt irányu jó munkákat inkább várhatni olly egyénektől, kik hivataluk munkás körében müködve, és balesetek változásait is kóstolva nem csüggedtek el, figyelve az eseményekre, ember-, s világismeretök van: mint ollyanoktól, kik bővség, és kényelem bölcsőjében ringattattak. – Illy viszonyok jutottak osztályrészül ismeretünk szerint szerzőnek, s ismerve tehetségeit, kitüzött czéljait, jól megvitató értesitéseket reménylünk nyerni – a III- dik füzet nem sokára követendi a két elsőt, mellyek magokban is egy egészet képeznek, miről annak idejében bővebben. –
Balásházy János.
