A) Technicai oldal.
A) Technicai oldal.
a) Hol vágják és készitik az erdélyi tutajokat? Legelőbb is ezen kérdés ötlik fel ezen tárgy körül, mire röviden: a Magyarhonba leuszó s Erdélyben is maradó tutajokat készitik nemes Gyergyó, szék és nemes Torda megyének Gyergyó felé nyult havasain, melly havasok a kárpátoknak Magyarhon, Bukovina és Moldva felől ide hozzánk nyuló ágait teszik, a Gyergyóiaknak megfogyván már havasaik a görgényi dominium Gyergyó felé nyuló havasaiból is vesznek fát, tutajnak valót.
b) Mikor? A tutaj-gerendák megvágásának ideje majus két utó és junius két első hete. Ezen időben minden tutaj-gerendának való fát levágnak, s meghántanak; de a fa hegyét nem vágják el, mert csak igy szárad jól ki, s igy áll a fa őszig. – October és november hónapban a szép gerendának valót elvagdalják, s egyszersmind utak mellé eresztgetik, hogy majd télen szánnal Maros mellé huzathassák. – Hasonlóan a havasi patakokon levő fűrészmalmokon metszett deszkákat is télben hordják elő. – Azonban 1203a vágás és előhordás korán sem olly könnyű munka, mint azt egyelőre gondolni lehet. Tömérdek sok fáradság és izzadságba kerül csak a gerendáknak megvágása is, s azoknak a sok veszélyes járatlan, nyaktörő helyeken való összehuozatása, eresztgetése a havas távol helyeiről – mivel már a Maroshoz közel nem igen lehet szép és jó fát kapni – a veszélynek nem is képzelhető nemeivel van összekötve.
A gyergyói székelyek a tutaj-gerendát két oldalra kifaragják, a vármegyei készitők, csak egy oldalát. Különbség van még a gyergyói és megyei tutaj között abban is, hogy a gyergyói fenyő tisztább, gyérebb a topliczainál; nem olly bogos, s igy könnyebben hasadó; ezekből aztán Aradon, Lippán zsindelyt és deszkát készitenek. – A topliczai fa keményebb, bogosabb, tehát kemény gerendáknak jobb, mint amaz emlitett gyergyói.
b) Vizre szállitás.
Kora tavaszszal mihelyt a jég eltakarodik, a tutajt azonnal „bekötik”, azaz, a gerendákat egymás mellé illesztve, lánczczal összekötözve, két végöket egy 6–8 hüvelyknyi vastag gerendácskához szegzik vastag szegekkel, elébb a nagy szálak két végén a kis kereszt gerendácskának helyet róván. – Ezen műtét két gerendán (=ászok) esik meg, mellyről aztán a tutaj vizre taszittatik. Mint csak nem minden kereskedésnél, ugy itten is esnek némi csalások. Midőn a tutajt „bekötik” a görbe gerendát a hajlásnál félig berovják, hogy törjék egyenesre, a rovott felét alól forditván, az odvas fáknak végét pedig kitoldják ép favéggel, – a fa csunya felét hasonlóan alól forditják – mind ezeket csak akkor lehet észre venni, midőn a tutaj már czélra feldolgoztatandó.
d) A tutajok hossza, szélessége és neve.
A gyergyói tutaj hossza nagyobbrészint 6 öl, van 6 1/2 öles is, a megyei tutajé 7 öl, de már most készitenek 8–9, sőt 10 öleseket is.
Egy tutaj áll 9–11 és 12 szál fából, de lehet látni 7 fából állót is, 8 fából levő pedig elég van, ennél fogva tehát a tutaj szélessége mértékszeres függésben van a gerendák vastagságával. – „Nagy tutaj” két német ölnél (12 láb) nem keskenyebb, de annál mindig több. Igy van, egy fás, két fás, háromfás tutaj, azaz, ez igy értendő: hogy ha a két öles deszka végén, melly a tutajon keresztül tétetik a többi deszkák alapjául, tul még egy, vagy két, vagy három gerenda van, azt nevezik annyi fás tutajnak. – Sokszor akkora szál gerendákat kötnek egy tutajba, hogy 9 illyen fa szinte 3 német öl szélességet teszen.
Aztán az illyen tutaj neve közönségesen „Nagy-Tutaj” s egyszersmind ez egy „fertály” tutaj is. – Négy illyen teszen egy egész tutajt, de a mellyeket csak Maros-Vásárhelyen alól Malomfalvánál kötnek össze, kettőt egymás mellé s két illyen párt egymás után, – mivel csak itt leszen a Maros vize akkora, hogy rajta egész tutaj mehessen. – A legnagyobb tutaj neve:
Duláb. Ez a legnagyobb s vastagabb faragatlan gerendákból áll, szerkezete nem ugy van mint a többi tutajoké, – a gerendák töve egy felől van mind téve, s ez által egyik vége szélesebb, mint a másik, keskeny vége a vizen előljő, – régen nem igen terhelték, de most ezt is még jobban megrakják deszkával, mint a többit, a havasból az illyen dulábot három kemény legény kormányozza ki, kettő 1204a szélesebb végén állván, egy dulábban van 6–10 szál gerenda, – mellyek 8 ölesnél nem kurtábbak, hanem néha 12 öles hosszak is. –
Kaula = apró, hitvány, bogos gerendákból összeállitott tutajocska, tüzifával terhelve, s maga is annak használandó.
Zsupos tutajoknak nevezik azon kisebb gerendákból szerkezett tutajokat, mellyeket czirével, csapkarókkal s faragott léczekkel terhelnek, ezek többnyire csak Maros-Vásárhelyig menendők.
Drányicza tutajok; ezek a legkövérebb vörös fenyőből hasgatott, s kádár müveknek való, egy-egy öles hasábokból összeállitott tutajok. Szerkezetök igy van: 6–8 hasáb egy táblába van kötve, s 7–8 illyen tábla egymás után, és mellé, s igy képeznek egy tutajt, – nagyon sajátszerü menete van ennek, mint a kigyó hajlik és emelkedik a Maros hullámi után, ezek csak Szász-Régenig jőnek. – Vannak még:
Kis-Deszka-tutajok, két öles táblákba téve, és három illyen tábla összekötve teszen egy tutajt. – Vanvak továbbá császári
Nagy-Deszka-tutajok, – Ezeket Tordamegye Toplicza nevü helységének havasain levő császári fürészeken vágott 8–12 öles hosszu, 10–16 hüvelyk széles, – és 3–6 hüv. fokos deszkából készitik, – melylyekből aztán a maros-portusi hajógyárban sóshajókat készitenek. – És utoljára, vannak még 5 öles hosszu, 6 hüv. átmérőjü gömbölyü fábol készült ugyan császári tutajok, ugyan az emlitett portusi császári hajó-gyár számára. Mindezen anyagokért a kir. kamara taxát fizet a topliczai birtokosságnak. –
e) Tutajok terhe. –
A kereskedésbe menő tutajokat terhelik 2 öles hoszszu, – egy láb széles, 1–1 1/2–2 hüv. fokosságu deszkákkal, – 100-tól fel 140 szálig. – Terhelik továbbá czirével, – szőlőkarókkal, tüzi- és eszközfákkal, léczekkel, s némellyeket zsindellyel, s még borszéki savanyu vizzel is. –
Jegyzés: Jöttek ollyan szavak elő eddig, mik nem tiszta magyar szavak, – vagy székely szók, s tehát nem mindenik megérthető magyarhonban, azért azokat ide teszem:
Czire = 6 öles hosszu s a nagyobb végén 3–4 hüvelyk átmérőjü, hántott gömbölyü fenyő rudak tömege. – Item: apro ág, vagy vessző; „Ne czirézz lovak előtt” = ne jár vesszővel a lovak előtt, azaz ne verj feléjök. – Székely szó, – és mondat. –
Csap karó = a nagy fenyő fának lenyesett ága, – szőlő-karónak igen jó, mikor lenyesik görbe, de a napon kiegyenesül. –
Duláb; Oláh szó, láttuk értelmét.
Kaula: Oláh szó, láttuk értelmét.
Drányicza: székely szó, olly apró lemezeket jelent fából, mint a cserép-zsindely. –
Apacsin = mint kormányrud a tutajon.
Ragy; a gátakon lezuhanó Maros viznek felhabzása.
Zsupos tutaj. Azért mondják annak, hogy az ezeket hozó székelyek tarisnyájokra egy kéve zsupot tesznek, hogy meg ne ázzék. –
Lombosy.
(Folyt. köv.)
