Nyilatkozat.

Full text search

Nyilatkozat.
A képviselőház folyó hó 26-án tartott ülésében, kővár vidéki követ, Pap Zsigmond úr egy beszédet mondott, melly, ha a tárgyalás tovább folyt volna, meg vagyunk győződve, most azon világban állana a község előtt, minőt több becsületes polgárok és egy nemzet irányában szórt legalaptalanabb rágalmak érdemelnek. Miután azonban képviselőház a tárgyalást, mielőtt a méltó megróvás bekövetkezett volna, befejezni tartá szükségesnek, a közönség iránti kötelességünknek valjük, az említet szónoklatra észrevételünket megtenni.
Nem czélunk a követ úr számos logicátlan állításait birálat alá venni, nem szándékunk az egyes egyének ótalmazásával a közönség figyelmét a beszéd fontosabb részétől elvonni. Nyitva azoknak az út, alaptalanul sértett becsületök védelmére, a nyilvánosság terén föllépni.
Meggyőződésünk szerint, miként az egyéneknek, ugy az erkölcsi testületeknek s nemzeteknek is van becsérzetök, s ha hibázik az, ki egy egyes polgár becsületét rágamakkal kisebbiteni törekszik, annyival vétkesebb, ki e cselekvés–módot egy összes nemzet irányában követi el. Az igazság és Erdély becsülete iránti kegyelet érzetébe nem eljük hát tollunkat az említett cselekvésmód megtorlására, nem kivánván a polemia fegyvereivel harczolni, hanem inkább a puszta állítások ellenében kétségtelen tényeket állítván fel.
„Látjuk, miként a székely románvérbe mártotta kezét, s még evvel dicsekszik“: ezt mondja szónok. Azon egyetlen tény, midőn a székely katonaság és oláhok közt vérontásra került a dolog, s mire a követ úr egyedűl hivatkozhatott, az ismertes miháczfalvi esemény volt, melly ekként történt.
A miháczfalviak hajdani földesuroknak tisztán majorság földeit elfoglalván és éltetvén, midőn az alsófejérmegyei tisztségek hágások elenyésztetésére intézkedéseket tett volna, előbb a szolgabirónak, azután az alispánnak szegültek ellene; mire a kormányszék szükségesnek itélte katonai erőt rendelni. A kirendelt székely csapat a falu melletti folyóvízhez érkezvén, a vizen át nem szálhatott, mivel a lázagók a kompot a falu felőli partjára vivén, azt, a katonákkal együttmenő kormányszéki biztos ismételt felszólítására is átküldeni nem akarták. A katonaság tehát e napon czélt nem érhetvén, éjjelre visszavonult, s következőnap egy más falu határán levén meg az átszállást, közelitett az említett faluhoz, de a miháczfalviaknek több szomszéd falusiak hozzá csatolásuk által nagyra növekedett lázangó csoportja utját állotta. Ekkor szóbeli s több óráig tartó értekezés támadta lázangók és a kormányszéki biztos közt, ki őket egész igyekezettel arra kivánta beszélni, hogy a katonaságot a faluba bebocsátván, az ellenkező esetben eredhető szomorú következéseket kikerüljék. E békés törekvéseknek azonban semmi sikerrel nem volt. A kormányszéki biztos, főispán szitkokkal illettetett, s a lázangó csoport mozdulatlanul állott. Miután az eredménytelen eljárás reggeltől késő délutánig tartott volna, s a katonaság éhség, de főleg szomjuságtól gyötrenék, a kormány-biztos és vezérőrnagy még ekkor sem kivántak erőt használni, hanem biztosíták a lázangókat, hogy az nap a faluba nem mennek, csak engedjenek a csapatnak annyi a csapat e szándéka kivitelét megkisértendő, egész csendességében a folyóhoz indulna, egy közvitéz a közel gabonából meglövetett, s egy lázangó által a vezérőrnagy ellenintézett csapásokat pedig csak a közbeugrott vitézek fogták fel. Ekkor a katonaság boszankodását igen természetesen tovább fel a nem tartoztathatván, a csapat fegyverét kilőtte, mellyre néhányan elestek, többen megsebesültek, s a lázangó sokaság megfutamodott, a nélkül, hogy a magukat közbevetett tisztek által feltartóztatott katonaságtól tovább üldöztetett volna. Sőt az őrnagy tartva attól, nehogy a katonaság, ha a fellázadt faluba vitetik, bosszúállásának az ártatlanok ellen is rést nyisson, azt éjjeli szállásra nem Miháczfalvánra, hanem egy szomszéd más faluba vitte.
A balázsfalvi román gyülés által kinevezett állandó bizottmány a fenebbi események után, a főhadi kormányhoz egy felterjesztést tőn, mellyben a székely katonaságot a legocsmányabb kihágásokkal vádolta, miket az egy Miháczfalvához közel fekvő Kozslárd nevű helységben állítólag elkövetett, hova az urbéresek kihágásainak megfenyítésére a miháczfalvi eseményeket megelőzőleg volt kiküldve. A feladás a többek között nem kevesebbet foglalt magában, minthogy a székely katonák buja öszteneik kielégítése következtében több nők meghaltak, s több ezeknek segítségűl menő férfiak meggyilkoltattak, a fen említett állandó oláh bizottmány továbbá állítá, miszerint a miháczfalvi események is az oláhságnak 285a Kozslárdon történtek által okozott kedély–bőszültségéből következtek. A főhadi kormány a vádat a királyi kormánynyal közölvén, ez haladék nélkül egy polgári és katonai egyénekből álló vegyes bizottmányt nevezett ki, melly az illető egyház-kerületi oláh esperes közbejöttével a feladás minden pontjait megvizsgálta, s kozslárdi lakosokat kihallgatta, s a vádnak minden pontjait valótlanoknak találta. Kijött, hogy a székelyeknek Kozslárdoni szállásolása alatt és óta, a faluban egy ember sem halt meg; világlott, hogy a katonaság semmi kihágásokat nem követett el, kivévén, hogy ez katona gazdájától egy majorságot erőszakosan elvett, mi azonban a felek között későbbre, minden további kedvetlenség nélküli egyenlíttetett. A falusiak a vizsgáló bizottmány előtt a székelykatonaság magaviseletéveli megelégedésöket nyilvánították. Ez azon esemény, mellyről a követ úr azt mondja, hogy „volt egy commissio Erdélyben kiküldve, hogy azon surlódásokat, mellyek a székelyek és románok közt történtek kiegyenlítse, megvizsgálja, s ennek most sincs eredménye, a bünös nincs megbüntetve, s az ártatlan nincs tettleg a törvény előtt védve.“ (Vége következik.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi