Parvovírusos bélgyulladás
Parvovírusos bélgyulladás
Okozó: vírus. Lappangási idő: 4-10 nap. Tünetek: étvágytalanság, levertség, hányás,hasmenés. Védekezés: vakcinás védőoltás.
A betegséget először 1977/78-ban észlelték, s hamarosan az egész világon elterjedt. Magyarországon 1980 tavaszán jelentkezett, s azóta is komoly problémát okoz. Különösen a nagyobb kutyatenyészetekben, kennelekben, ott is főként a kölykök között okozhat tömeges elhullást.
A betegség okozója a parvovírus (nevét rendkívül kis méretéről kapta), amely elsősorban a beteg, esetleg még csak fertőzött kutyák nyálával, illetve bélsarával jut a külvilágra. Terjedése rendkívül gyors, ami a vírus nagyfokú virulenciájával magyarázható, valamint azzal a körülménnyel, hogy a beteg állatok tömegesen ürítik, ugyanakkor rendkívül ellenálló a környezeti behatásokkal szemben. Így azután nagy a valószínűsége annak, hogy a kutya sétáltatás közben fertőződik. Ráadásul az ember is hazaviheti a vírust, ha belelép a kutya beszáradt nyálába vagy ürülékébe. Elsősorban a kölyköket támadja meg, de nem kíméli a szopós kiskutyákat és a kifejlett egyedeket sem. Patkányok is terjeszthetik.
Az első tünetek általában a fertőzést követő 4-10. napon belül jelentkeznek; kezdetben az állat étvágytalan, bágyadt, ezt hamarosan csillapíthatatlan hányás, majd egy nappal később hasmenés követi. Súlyosabb esetben a kutya annyira elesetté válik, hogy még a nevére sem reagál. Tapintásra hasa rendkívül érzékeny, fájdalmas.
Az eb szervezetébe került vírus a bélrendszerben szaporodik el, ahol súlyos elváltozásokat okoz. A bélnyálkahártya egy része elpusztul, emiatt a tápanyag és a víz nem szívódik fel. Sérülnek a bélfal erei is, vér keveredik a béltartalomhoz, erősen bomlik, rendkívül bűzössé teszi a bélsarat. Az állat állandóan hány, hasmenése is csillapíthatatlan, így azután sok folyadékot, tápanyagot és ásványi sókat veszít. Ez teljes legyengülést, súlyos vérkeringési zavart okoz, s az állat rövid idő alatt elpusztul.
Amennyiben a kutya túléli az első 4-5 napot, akkor nagy esélye van a felépülésre, különösen abban az esetben, ha idejében kórházba kerül. A folyadékveszteség pótlása tudniillik csak vénás infúzióval oldható meg eredményesen. A gyógykezelés minden esetben tüneti: az állatorvosok a betegség következményeit próbálják elhárítani. A parvovírusos bélgyulladás elkerülésének, illetve megelőzésének az egyetlen lehetséges útja a megelőző vakcinás védőoltás. A 8-10 hetes korban, 2-3 hetes időközzel kétszer oltott kutyák túlnyomó többsége 6 hónapos védettséggel ruházható fel, amely 6 és 9 hónapos korukban, valamint 1 év után emlékeztető oltással megújítható.
