ár [3]
ár [3] főnév -t, -ak, -ja
1. <Bőrfeldolgozó kisiparban> főleg a bőr átlyukasztására haszn. tömzsi nyélből és szögnagyságú (egyenes v. görbült) fémhegyből álló szerszám. Kalapács, ár és faszögek hevertek az asztalon. Lyukat fúr az árral.
2. (nyomdászat) A szedés szétfeszítésére, betűk kiemelésére haszn. hasonló alakú eszköz. Az ár rongálja a betűt.
Szóösszetétel(ek): csontár.
