batyu
batyu főnév -t, -ja
Holmiknak, tárgyaknak kendőbe v. lepedőbe kötésével készített csomag; rendsz. hátra kötve, vállra akasztva v. kézben viszik. Batyuba köt, tesz vmit; batyut ® köt; felszedi, felveszi, hátára köti, kézbe veszi batyuját. A kis lányka játékaiból batyut csinál. A hátán batyu volt s sebesen ment, pedig már három napja gyalogolt. (Móricz Zsigmond) Ott … volt minden földi holmija egy kicsiny batyuban, letéve a pad lábához. (Hunyady Sándor) || a. Így összecsomagolt holmi. Szegényes batyuját maga mellé tette. Vedd a batyudat és menj! Eléje lökte a bérét s azt mondta, hogy azonnal szedje batyuját. (Kosztolányi Dezső)
batyus; batyutlan.
