bebugyolál
bebugyolál tárgyas ige, (népies) bebagyulál
<Laza, puha anyagba, főleg kendőbe, ruhafélébe> betakargat, begöngyöl, bepólyál vkit, vmit. Lábát a pokrócba bebugyolálta. Az üvegeket, hogy össze ne törjenek, szalmába bebugyolálta. A tiszteletesné bebugyolálta a kis fiát. (Jókai Mór) Összevagdalt fejét fölismerhetetlenségig bebugyolálták a vattakötegekbe. (Kosztolányi Dezső)
bebugyolálás; bebugyolálható; bebugyoláló; bebugyolált; bebugyoláltat.
