bevonás
bevonás főnév -t, -ok, -a
Általában a bevon igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit bevonnak.
1. Vminek vmely anyaggal való bekenése, befedése, beburkolása. Alumíniummal, bitumennel, bronzzal, gumival, kencével, papírral, tapétával való v. történő bevonás; a bútoroknak vászonnal való bevonása; a falnak olajfestékkel való bevonása; a süteménynek csokoládémázzal való bevonása; az ezüsttárgyaknak arannyal való bevonása; a vas alkatrészeknek nikkellel való bevonása.
2. Vmely kint levő, kiterjesztett, kifeszített dolognak befelé, ill. lefelé húzása v. ily módon való összegöngyölése. A vitorla, a zászló bevonása; (repülés) a futószerkezet bevonása.
3. (átvitt értelemben, hivatalos) Vminek a forgalomból, használatból való kivonása; forgalmának, használatának megszüntetése. A régi ötforintosok bevonása; a repülőpostai bélyegek bevonása.
4. (átvitt értelemben, hivatalos) Hivatalos v. katonai szolgálatot teljesítő személy(ek)nek visszarendelése. A karhatalom, az őrség, az őrszemek bevonása.
5. (átvitt értelemben, választékos) Személy(ek)nek vmely tevékenységbe, mozgalomba való bekapcsolása, részvétel felajánlása, ill. biztosítása. A képviselőknek a tárgyalásba való bevonása.
