búcsúzkodik
búcsúzkodik [ú-ú v. ú-u] tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Hosszasan, sok beszéddel v. körülményesen búcsúzik (1). Ne búcsúzkodj már olyan sokáig! Amíg ő búcsúzkodik, addig hazaérnénk. || a. (csak többes számban) Búcsút vesznek egymástól. Az asszonyok érzékenyen búcsúzkodtak.
Igekötős igék: elbúcsúzkodik.
búcsúzkodó.
