büdösít
büdösít ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni tárgyatlan
Büdösséget, bűzt okoz, idéz elő. Büdösít vmivel. Ne büdösíts itt azzal az enyvvel! Gumit éget, azzal büdösít. || a. tárgyatlan Büdöset szellent, fingik. Ki büdösített már megint? [A matrózok] egyebet sem tudtak … hajdan … mint … Büdösíteni a közebédeken. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. tárgyas Kellemetlen szaggal, büdösséget eláraszt, betölt vmit. Egész nap csak a szobát büdösíti. || c. tárgyas (durva, rosszalló) Mit büdösíted itt a levegőt?: (átvitt értelemben is, bizalmas) menj már a fenébe!
Igekötős igék: bebüdösít; megbüdösít; összebüdösít.
büdösítés; büdösítget; büdösítő.
