cimet
cimet* [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e] (csak egyes számban) (népies, régies)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Fahéj (1). Hát még a csörege fánk? Valamivel több cimet ebbe se ártott volna, de így is fölséges. (Mikszáth Kálmán)
cimetes.
