csüggedés
csüggedés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A csügged igével kifejezett lelki folyamat, ill. állapot; lankadás, kedv- v. reményvesztés. Csüggedés nélkül; csüggedés fogta el; csüggedés száll meg vkit; csüggedés vesz rajta erőt. Csüggedést nem ismerve küzdött tovább. Erőt vesz rajtam A régi csüggedés. (Arany János) Hogy csüggedés ne érjen …, És a csatától meg ne fussatok: … egy kicsiny sugárt adok, Mely biztatand … s e sugár a remény. (Madách Imre) Dénes … ott állt még a faoszlop mellett lehajtott fővel, tehetetlen csüggedésben. (Kaffka Margit)
csüggedéses; csüggedési.
