csüggedetlen
csüggedetlen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (választékos)
1. (ritka) Olyan <személy>, aki semmiféle körülmények között nem csügged, hitében, bizakodásában nem inog meg. Csüggedetlen harcos. Oly helyeken, hova más félt menni, ő csüggedetlenül utazott. (Jókai Mór)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló, hozzá tartozó. Csüggedetlen bizalom; csüggedetlen lélekkel. Szabadság Istene! … Adj csüggedetlen szívet. (Vörösmarty Mihály)
3. (régies) Lankadatlan, ernyedetlen. Bírjuk általa az életbölcsességgel teljes hat szatírát, oly könnyű tiszta magyarsággal, milyet csüggedetlen szorgalmától … várni lehete. (Vörösmarty Mihály)
4. határozói használat(ban) (választékos) El nem csüggedve, csüggedetlenül. Harcol csüggedetlen. Csüggedetlen fáradozik. Buzgón s csüggedetlen fáradozzunk nemes célok után. (Vörösmarty Mihály) Fuss, oh patakcsa [= kis patak], Fuss csüggedetlen. (Petőfi Sándor) A nagy ég áldása rajtad! | Csak előre csüggedetlen. (Madách Imre)
csüggedetlenség.
