1. Olyan, aki, ami dob (1–4); dobást végző. Követ dobó gyermek; súlyt dobó atléta; vkit fejbe dobó fiú; magát a karosszékbe dobó férfi; a részvényeket piacra dobó tőzsdés.
2. (sport) Dobással kapcs. Dobó készség.
II. főnév -t, -ja Az a személy, aki dob (1), főként egyes sportágakban (súlydobás, tekézés, labdajátékok). Ő volt a legjobb dobó.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.