elavult

Full text search

elavult [l-a] melléknév -an, -abb
Olyan, ami a szokásból, használatból, divatból kiment. Elavult munkaeszköz. || a. (nyelvtudomány) Olyan <nyelvi egység, alak, jelentés>, amely már nem él, s az irodalmi nyelvben is legfeljebb csak művészi célból, archaizmusként haszn. (pl. cenk, kosta, megüli a várost = megszállja a v.-t); elavult képző: olyan k., amelyet még kielemezhet, érez a beszélő v. a nyelvtudós a szó hangalakjában, de újabb szavak képzésére már nem haszn. (pl. bűndik, balog); elavult kifejezés, közmondás, szó, szólás. || b. Idejétmúlt, nem korszerű, régi, ósdi. Elavult felfogás, nézetek.  Jő-e kor, mely … új tetterővel Szemébe néz az elavúlt lomoknak … (Madách Imre)
elavultság.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi