elegáns [ë-ë v. e-e] melléknév -an v. (ritka) -ul, -abb (régies írva: elegans is)
1. Ízléses választékossággal, előkelően és finoman öltözött <személy>. Elegáns férfi, fiatalember, gavallér, hölgy, nő; elegánsan öltözik. A budapesti ügyvéd … világosszőke, nagyon elegáns férfi. (Kuncz Aladár) A komorna nagyon elegáns volt, sima sötétszürke, angol kosztümjében. (Hunyady Sándor) || a. Ilyen személyre jellemző, ilyenhez illő <ruha v. személyi használatra való tárgy>. Elegáns felöltő, kalap, táska, viselet. Pompásan festett … szürke pantalonjában és elegáns lakkcipőiben. (Mikszáth Kálmán)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.