elmúlt
elmúlt melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <idő>, amely eltűnt, lefolyt, múlttá lett. Az elmúlt éjjel, napokban, héten, évben. A rég elmúlt zord évszázadok. Az elmúlt tíz esztendő sok sikert hozott. Az elmúlt holnapban, … aki kávét szokott főzni a fejdelemnek … pestisben meghalt. (Mikes Kelemen) A bolt forgalma az elmúlt hónapokban csökkent. (Nagy Lajos)
2. Olyan, ami (v. ritk. aki) elenyészett, megszűnt lenni, semmivé lett, kiveszett, tovatűnt. Elmúlt boldogság, családok, dicsőség, idők, népek, rabszolgaság, vitézek. Az elmúlt ifjúság örömei nem térnek vissza.
II. főnév (ritka) -at
1. (költői, régies) Az, aki meghalt. Messze az elmúltak honjába kivánkozik e szív. (Vörösmarty Mihály)
2. (költői) A múlt idő; ami megtörtént. A kicsit is bánni, mi az elmulté lett. Hát még az egész, nagy, irtózatos élet! … (Arany János)
