emberietlen [e-ë-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (ritka, irodalmi nyelvben)
1. Az ember lényéhez nem tartozó, nem illő, vele ellentétes. Külön-külön egy arcél élettelen. Két egészen egybevágó félarc pedig emberietlen. (Kosztolányi Dezső)
2. Finomabb emberi érzésből kivetkőzött, rosszindulatú emberre valló, rá jellemző, embertelen <magatartás, megnyilatkozás>. A hiú vén ember minden órában odajárt nézegetni, meghalt-e már? Visszataszító volt ez az emberietlen vonás. (Mikszáth Kálmán)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.