1. Az eddig élt, ma élő s utánunk következő emberek összessége, az emberi nem. Az emberiség története; az egész emberiség javára; vét az (egész) emberiség érdekei ellen. A szocializmus az emberiség jobb jövőjéért való ábrándozásból tudománnyá vált. A szent emberiség sorsa kezedbe kerűlt. (Berzsenyi Dániel) Legszentebb vallás a haza s emberiség. (Vörösmarty Mihály) Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében … S a hon nevében egyszersmind. (Petőfi Sándor) A magyar embernek … nem szabad felednie Porvárt és Garacsot, hol az emberiség jogai … nevében a szatíra fegyverével sújtották le a haladás ellenségeit. (Péterfy Jenő) A való anyag teremtett minket | e szörnyű társadalom | öntőformáiba löttyintve | …, hogy helyt álljunk az emberiségért. (József Attila)
2. (irodalmi nyelvben, régies) Az embert emberré, az állatvilágból kiemelkedő, magasabb rendű lénnyé tevő szellemi, erkölcsi tulajdonságok összessége; emberhez méltó lét, magatartás, érzület; vkinek emberi mivolta, emberiesség. Ezt hozza magával v. ezt kívánja az emberiség. Igazságtalan …, amit veled tesznek! – kiáltá bennem az emberiség szent érzése. (Kazinczy Ferenc) A biró is, mint eddig, Tisztét jól betöltse … Emberiség, igazság Egyik serpenyőben. (Arany János)
emberiségi.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.