erőltet
erőltet [e-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. Erőszakkal, erővel akar elérni vmit; erőszakol. Erőltet vmely témát: erőszakos fellépésével igyekszik elérni, hogy arról beszéljenek; erőltették a látogatást. Ne erőltessük tovább a dolgot! Ne erőltessük ezt a témát, főbíró uram! (Jókai Mór)
2. Erőltet vkit (vmire): nyomatékosan unszol vkit. Ha nem akar enni a gyerek, ne erőltesd. Egy szóval sem erőltette … Bálint urat, hogy velök tartson. (Gárdonyi Géza) Kínálták az öreget, erőltették, de neki nem kellett ebéd. (Nagy Lajos)
3. Vkire erőltet vmit: erőszakos fellépésével arra kényszerít vkit, hogy elfogadjon vmit. Vö.: ráerőltet. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk erőltet. Hiába tiltakoztam, csak rám erőltette ezt az esernyőt. || a. Magára, arcára stb. erőltet vmit: természetével, meggyőződésével, testi v. lelki állapotával ellenkező magatartást ölt magára, arcára stb. Mosolyt erőltet az arcára. Komolyságot erőltet magára. Olyan nyugalmat erőltettem a kezemre, hogy amíg gyújtottam, nem reszketett. (Gárdonyi Géza) Közönyt erőltetett magára, mosolyogni próbált. (Kosztolányi Dezső)
4. Erőltet vmit: vmely szervét, képességét a szokásosnál nagyobb erőkifejtésre készteti. Erőlteti a szemét. Hiába erőltetem az agyam, nem jut eszembe a neve. Hangjában, ha erőlteti, valami bántó rikoltás … van. (Vörösmarty Mihály) Az öregasszony erőltette is az emlékező tehetségét. (Mikszáth Kálmán)
5. Vkihez erőltet vkit: nőt erőszakkal, kedve ellenére férjhez ad vkihez. Hozzám, hozzád, hozzánk, hozzátok, hozzájuk erőltet vkit. A lányt egy öreg emberhez erőltették. Az apja a … sánta molnárhoz akarta erőltetni. (Mikszáth Kálmán)
6. Vmi erőltet vkit: vmely testi inger, testi folyamat, megnyilvánulás, kínzó, kényszerítő erővel, de eredménytelenül jelentkezik vkinek a szervezetében; ingerel. Erőlteti a hányás, a köhögés, a nevetés; erőltette a tüsszentés.
Igekötős igék: beleerőltet; hozzáerőltet; megerőltet; ráerőltet.
erőltetés; erőltethető; erőltető.
