érzület [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. (lélektan, filozófia) Az egész érzelmi élet állandósult iránya, szokásossá vált megnyilvánulása; lelkület, habitus. Büszke, erkölcsi, ellenséges, nemes, nemtelen, szelíd érzület. A növelést [= nevelést] biztos eszköznek tartják, a polgárok érzületére hatni. (Eötvös József)
2. (választékos) Érzelem. Érzületében v. érzületét sérti; érzületére épít. Ellenséges érzülettel viseltetik vki iránt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.