feltárás
feltárás főnév -t, (-ok), -a föltárás
Általában a feltár igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit feltárnak.
1. (választékos) Vminek teljes felnyitása, szélesre tárása. Az ablak, az ajtó, a kapu feltárása; a láda fedelének feltárása.
2. (átvitt értelemben is, gyak. választékos) Vmit rejtő, magába záró dolognak felnyitása, hogy a benne levő hozzáférhető, megismerhető legyen. Lelkének, szívének őszinte feltárása. A has, a koponya, a seb feltárása. A sír, a koporsó feltárása. || a. (átvitt értelemben is, gyak. választékos) Vminek, amit vmi takar, magába zár, elrejt, láthatóvá tétele, felfedése a takaró, rejtő anyag felnyitásával, eltávolításával, az ilyen körülmény tisztázásával, felfedésével. Az agydaganat, a fekély feltárása. A hibák, rejtett tartalékok, a titok, veszélyek feltárása. Érzelmeinek, álláspontjának nyílt feltárása. || a. (bányászat) Ásványi telep(ek) fekvésének, nagyságának, művelésre érdemes voltának megvizsgálása és a termelésre való előkészítése, hozzáférhetővé tétele, fúrólyukak, aknák, tárók v. külszíni fejtés által. Ércek, gyógyforrások, gyémánt-, olajmező, széntelep, szénvagyon feltárása.
3. (műszaki nyelv) A nyers érc felaprítása olyan nagyságúra, hogy az eredetileg egymással összenőtt különféle ásványok szemcséi egymástól szabaddá váljanak.
4. (mezőgazdaság) Az az eljárás, amellyel eredeti állapotában az élő szervezetre káros v. nehezen feldolgozható nüvényi tápanyagokat (részint mechanikai eljárások, ill. vegyi folyamatok segítségével) veszélytelenné, ill. könnyen emészthetővé teszik (pl. silózás, párolás, puhítás).
feltárási.
