füstölög
füstölög tárgyatlan ige ..lgök, -tem [e], ..lgött, -jön; -ni v. ..lgeni [e]
1. Hosszabb ideig füstöl. Füstölög a leégett ház; füstölög a kályha, a kanóc, a lámpa(bél); füstölögnek a kémények. A konyha füstölög: Fergeteg lesz talán. (Kisfaludy Károly) A söntés sarkában füstölögve olajmécses ég. (Tömörkény István) Sok kormos kémény füstölög. (Babits Mihály)
2. (ritka) <Ló> futásban megizzadva hosszabb ideig látható módon párát bocsát ki testéből. Nem sok ostor kellett a tüzes „Sármány”-nak … Tajtékzott, füstölgött, maga Fekete uram is csurom víz volt, mikor a piacra beért. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Füstölög (magában): bosszankodva, fennhangon töpreng; dohog. „Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában. (Arany János)
Igekötős igék: elfüstölög; kifüstölög; szétfüstölög.
füstölgés; füstölgő.
