gerjedez
gerjedez [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë], (ritka) gerjedezik [e-e-ë]
1. (ritka) <Tűz> lassan, fokozatosan gerjed v. nagy nehezen gerjedni kezd. Amikor visszatért a sátorhoz, a tűz már gerjedezett.
2. (átvitt értelemben, költői) <Személy, szív, kebel> huzamosabb ideig nagy szenvedélytől, indulattól hevül (vkiért, vmiért). Szerelemmel az ifju, Téged imád, érted gerjedez. (Vörösmarty Mihály) Doboghat s gerjedezhet Érted égő kebelem. (Vörösmarty Mihály)
Igekötős igék: felgerjedez; meggerjedez.
gerjedezés; gerjedező.
