gyűrűdzik
gyűrűdzik tárgyatlan ige -ött, ..űddzék (..űddzön) (csak 3. személyben)
1. <Állóvíz> a felszínén egy pontból, gyűrűsen, kör alakban szétterjedő hullámokat vet. Gyűrűdzik a tó a beléje dobott kőtől.
2. (ritka) <Csúszómászó> kígyóvonalban tekeregve halad tovább. A kerti úton sikló gyűrűdzött.
Igekötős igék: körülgyűrűdzik; végiggyűrűdzik.
gyűrűdzés; gyűrűdző.
