1. (gyak. rosszalló) Észrevétlenül v. alattomban (ki)hallgatja vkinek a beszédét, szavait. A tömegben itt is, ott is hallgatódzott. A szegény ember … beszélgeté [= elbeszélte], hogy egy nebuló fel s alá jár itt, s hallgatózik! (Kazinczy Ferenc)
2. Hosszan figyel, hogy hátha (meg)hall vmit. Az ajtó mögött hallgatódzik. A sarokban megbújva hallgatódzott. Soká hallgatózik mindenütt hiában; Mert csak egy szú perceg a szemöldökfában. (Arany János) Hát megyek, lábolom a havat. Meg-megállok közbe, hallgatódzok. (Gárdonyi Géza) || a. Szokatlan v. gyenge hangra hosszan figyel, hogy megtudja, honnan ered. Hallgatódzott, de nem tudta, mi lehet.
hallgatódzás; hallgatódzgat; hallgatódzó.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.