1. (régies) Olyan <személy>, aki írni és olvasni tud. Írástudó ember; az írástudó lakosság. László a régi rektor tagbaszakadt fia volt. Írástudó legény, de az ekeszarva mellett maradt. (Petelei István)
2. (átvitt értelemben, választékos) Irodalommal, tudománnyal foglalkozó, ahhoz értő. Az írástudó világ szereti a fényt. (Tolnai Lajos)
II. főnév
1. (történettudomány, vallásügy) Főleg a héber írásmagyarázatban, a vallási törvényekben, kérdésekben járatos személy. Farizeusok és írástudók. Franciaországban csak új esztendőben köszöntik egymást: nálunk pedig mind a három sátoros innepeken [= ünnepeken] is. Melyik már a jobb szokás? azt az írástudókra hagyom. (Mikes Kelemen)
2. (átvitt értelemben, választékos) Irodalommal, tudománnyal foglalkozó személy. Az írástudók árulása, felelőssége, kötelessége. A poéták, írástudók immár megbuktatták volna a jó Vörösmartyt. (Jókai Mór) Ezt a kis színjátékot … mi … kis írástudók reakciónak nevezzük. (Ady Endre)
írástudói.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.