jötte [e] főnév (személyragos) jöttöm v. (jöttem) [e], jöttöd v. (jötted) [e], jöttünk, jöttötök v. (jöttetek) [e-ë], jöttük v. (régies) jöttök; jöttét
Általában jövése, jövetele (főleg a cselekvés múltbeli vagy befejezett voltára utalva).
1.-ben raggal: jövése közben, miközben a beszélő felé közeledett. ®Idefelé jöttében. Errefelé jöttében találkozott barátjával. A réműlt kisasszony épen arra futott … Felszökött helyéből a pogány e szóra … Megismerte mingyárt közelebb jöttében. (Arany János–Ariosto-fordítás)
2. (költői) Érkezése, megérkezése. Siralmat ont … jöttöd s távozásod. (Vörösmarty Mihály) Hallgatva várnak Jöttére a tudós tanárnak. (Arany János) || a.Jöttére: mihelyt megérkezett, azonnal. A tanyák éjjeli világítója egymaga marad úr a csillagok között. Jöttére a kevéske szellő … eláll. (Tömörkény István)
3. (irodalmi nyelvben) Vmely időpontnak, időszaknak az elkövetkezése, bekövetkezése. Remények éve! áldom jöttödet. (Arany János) || a. (ritka, költői) Jöttén: vmely időpont, időszak, jelenség bekövetkezése idején. Oh te, minden földművesnek és igaznak várva-várt Napja, mely vigan köszöntöm a borágat, jötteden! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) És már az első bús fagyok Jöttén itthágy a hangulat … (Tóth Árpád)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.