1. Olyan <személy, közösség>, aki, amely hol itt, hol ott bukkan fel, de akinek, amelynek sehol sincsen állandó helye. Jöttment csavargó. Az fáj nagyon, hogy az édesanyám egy jöttment kóborlót ölelget helyettem. (Jókai Mór)
2. (ritka, rosszalló) Olyan <személy, közösség>, aki, amely más vidékről telepedett le vmely városban, községben, s a helybeli közösség még nem fogadta be. A jöttment családokkal sokáig szóba sem álltak a helybeliek.
II. főnév -et, (ritka) -je [e, e] (csak a 2. tagot ragozzuk) (rendsz. rosszalló) Jöttment (1, 2) személy. Az ® első jöttment. A telep lakossága mindenféle jöttmentből állt. Valami jöttmenthez adta a lányát feleségül. S nem volt-e az egész viadal Kisértés …, Hogy ama jöttmentnek magát oda dobja, Csakhogy az oltárnál melegedjék jobbja? (Arany János) S az első bús jöttmentnek Pénzecském megcsörgetem S királyian, vidáman Lábai elé vetem. (Ady Endre)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.