1. (vallásügy) Kárhozatra (1), örök szenvedésre, pokolra jutott <lélek>. Kárhozott lelkek. Lelke légyen kárhozott, S mint a pokol, hová megy, fekete. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (átvitt értelemben, költői) Súlyos szenvedést érző, elviselhetetlen kínokat szenvedő. Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ős apáink, Kik szabadon éltek, haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Olyan, akit, amelyet megátkoznak azzal, hogy az elkárhozottakhoz hasonló sorsra jusson. Kárhozott légy, csalfa kút, Kárhozott a szellem is, Mely … A világra felhozott. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -at, -ja (vallásügy) Kárhozott lélek. A kárhozottak és üdvözültek serege; a kárhozottak örök szenvedése. Lelkem, szeressed hazámat! | … egy országot hordozol magaddal, | … viszed, mint a kárhozott a poklot. (Babits Mihály)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.