1. (választékos) Olyan <személy, főleg nő, ritk. állat>, akinek v. vmelynek mozdulataiban könnyedség, báj van. Kecses hajadon, őzike. Oh, megállj, kecses hölgy! | Engedd egy percre, hogy csodáljalak. (Madách Imre)
2. (választékos) Ilyen személyre jellemző <magatartás, mozgás, mozdulat>. Marika … kecses sürgölődése egy kicsit megint otthonos érzésekbe hozott. (Kaffka Margit) S ő szürcsölte a teát, kecsesen, hátradőlve. (Tóth Árpád) || a. (irodalmi nyelvben) Ilyenné tevő, kecsességet kifejező, szép, formás <női testrész>. Ruhája … ázottan tapadt a kecses idomokhoz. (Mikszáth Kálmán)
kecsesség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.