keresztelő

Full text search

keresztelő [ë-ë-ë] melléknév és főnév (vallásügy)
I. melléknév
1. Olyan <egyházi személy>, aki keresztelést végez. Keresztelő pap.
2. Kereszteléskor, keresztelésre haszn. Keresztelő kápolna, medence, ruha, víz.
II. főnév -t, -je [e] A keresztelés, főleg pedig az ezzel kapcs. kisebb-nagyobb lakoma, ünnepség. Keresztelőbe hivatalos; keresztelőt tart; (szójárás, tréfás) keresztelő lesz: <asztal mellett együtt ülő férfiak és nők társaságában annak mondják, aki felé a véletlenül kiömlött ital folyik>.  [A királyné] táncmulatságokat ád szüntelen, | úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy | keresztelője volna. (Katona József) Keresztelő, tor vagy talán névnap volt az éjszaka. (Krúdy Gyula) Édesapám … szó nélkül eltűnt a keresztelő reggelén. (Móricz Zsigmond)
keresztelői.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi