I. melléknév -en [e] v. (régies) -leg [e] Olyan, aki kérlel, v. amely kérlelést fejez ki. Kérlelő arc, hang, pillantás. Kérlelő szüleit meg sem hallgatta. Nem használtak anyja kérlelő szavai sem. Tehát nem jöhetsz velem? – szól kérlelő bánatos hangon Paskó. (Jókai Mór)
II. főnév <Csak ebben a szókapcsolatban:> Kérlelőre fogja a dolgot: kérlelni, könyörögni kezd.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.