1. <Összetett gyomrú párosujjú patás állat> az egyszer felületesen megrágott táplálékot bendőjéből szájába felböfögi, és újra megrágja. A jószág jóllakott, most kérődzik. A barmok … A híves árnyékban kérődzve pihennek. (Csokonai Vitéz Mihály) Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: … Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta. (Arany János) Állva alszik egy bús tehén | állva is kérődzik szegény. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, rosszalló v. gúnyos) Kérődzik vmin: elmúlt, elhangzott dolgokat – gondolatban v. szóban – tépelődve, önelégülten vagy vigaszt keresve újra meg újra elismételget. Folyton saját sérelmein kérődzik. Hadd kérőddzék egy darabig a saját fájdalmán. (Mikszáth Kálmán) Gyötrődve kérődztünk azon, ami velünk történt. (Kuncz Aladár)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.