kérődző
kérődző melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <állat>, amely éppen kérődzik. A kérődző jószág megcsendesült. || a. (állattan) Kérődző állat: a párosujjú patások rendjébe tartozó, összetett gyomrú, csak növényt evő á. A szarvasmarha, a juh, a kecske, a szarvas, a teve kérődző állatok.
2. (átvitt értelemben, rosszalló v. gúnyos) A múlt emlékein rágódó, folyton csak azon elgondolkodó v. azt emlegető. A múlton kérődző lelkek.
II. főnév -t, -je [e] (állattan) Kérődzők: a párosujjú patások rendjének a kérődző állatokat magában foglaló alrendje (Ruminantia).
