kicsikar
kicsikar tárgyas ige
1. Erőszakos fellépéssel, fenyegetéssel v. hízelgéssel megszerez, kierőszakol vkitől vmit. Kicsikar vkitől vmit; pénzt csikar ki vkitől. Eötvös … nemrég Vörösmartynál járt, hogy verset csikarjon ki tőle. (Gyulai Pál) || a. Vkit szólásra kényszerít, hogy megtudjon tőle vmit. Kicsikar vkiből vmit; titkot, vallomást csikar ki vkiből. Néhány hétig voltam zárva, anélkül, hogy vallomást csikarhattak volna ki belőlem. (Jókai Mór) || b. Vmit teljesítményként kikényszerít (2), kierőszakol vkiből, vmiből. Kicsikar vkiből, vmiből vmit. Az a gazdatiszt volt, aki a legtöbbet csikarta ki a napszámosokból. Földmívelő népnek tudnia kell, mit csikarunk ki a földből, s mit kell visszaadnunk. (Vas Gereben)
2. Szívós akarattal v. erőszakkal elér, megvalósít vmit; kierőszakol. Engedményt, győzelmet csikar ki. Itt a császári ház jelen volt …, s így hol sírással, hol hízelgéssel, hol erővel ki lehetett … engedményeket belőlük csikarni. (Móricz Zsigmond) A munkásnak nem több a bére, | mint amit maga kicsikart. (József Attila)
kicsikarás; kicsikaró; kicsikart; kicsikartat.
