kiérdemel
kiérdemel tárgyas ige
Kiérdemel vmit: magatartásával és cselekedeteivel rászolgál rendsz. olyan vmire, amit nehéz elnyerni. Kiérdemelte a vezető állást, az elismerést, a kitüntetést. Kiérdemelte a nép bizalmát. Nem, nem, hazudsz, az akarat szabad. | Kiérdemeltem azt nagyon magamnak. (Madách Imre)
kiérdemelhető; kiérdemelt; kiérdemlés; kiérdemlő.
