kifakul
kifakul tárgyatlan ige
<Főleg szövött színes anyag v. írás> egészen fakóvá v. fakulttá lesz. Kifakult a bútorhuzat a naptól. Kifakul a haja. A régi kéziraton kifakult az írás. || a. (ritka, bizalmas) Vki kifakul: lesült bőrének barna színe újra világosabbá lesz. Egészen kifakultál az utóbbi hetekben.
kifakulás; kifakuló; kifakult.
