1. Kimerülve elfárad. Kifárad vmitől, vmiben, vmibe; kifárad a gyaloglástól; kifárad a munkában; gyorsan, könnyen kifárad. Nem egykönnyen fárad ki. Megkondúl az esteli harangszó, Kifáradt már a lovas és a ló. (Petőfi Sándor) Sok bolyongás után végre kifáradva, | Letelepült Miklós az utcán egy padra. (Arany János) Kifáradtam, – pihenni akarok. (Madách Imre) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Elfáradva kidől, kiesik vmiből, vhonnan. Mindenféle orvos kifáradt mellőle. (Arany János) Várhatá-e, hogy … rögtön, egy rohammal beveszik a várat, Melynek vívásából őmaga kifáradt? (Arany János)
2. (csak 2. és 3. személyben) (választékos) <Udvarias beszédben:> kimegy, kijön vhova, vkihez. Kifárad vki elé az állomásra. Köszönöm, hogy kifáradtál hozzám. Igen kedves öntől, hogy az üzenettel kifáradt hozzánk ilyen későn. Legyen szíves addig kifáradni. Csak ide a folyosóra. (Kosztolányi Dezső) || a. (népies) <Rendsz. szemrehányó v. elismerő hangnemben.> Kisebb-nagyobb fáradsággal kimegy, kijön. Az ember kifárad ilyen messzire, és sehol semmi. Maradj még egy kicsit, ha már kifáradtál hozzánk.
3. (műszaki nyelv) <Anyag ismételt igénybevétel következtében> szerkezetében károsan elváltozik, s így szilárdsága csökken. Egyik anyag előbb, másik később fárad ki.
kifáradás; kifáradó; kifáradt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.