kifarol
kifarol tárgyatlan ige
1. Farolva (2) kimegy vhonnan. Kifarol az autó a garázsból, a ló az istállóból. A komp szépen megfordult, és kifarolt a vízpartra. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) <Jármű menés közben> hátulsó részével félrecsúszik, kitér a rendes irányból. A kocsi, a szán kifarol az út szélére.
kifarolás; kifaroló; kifaroltat.
