kifej
kifej tárgyas ige
1. <Tejet fejős állat tőgyéből> kézi v. gépi fejéssel teljesen kiürít. Kifeji a tejet a tehén tőgyéből. || a. <Fejős állatot> fejéssel tejétől teljesen megfoszt. A tehenet mindig teljesen ki kell fejni, különben elapad a teje.
2. <Szoptatós nő melléből a tejet> egészen kinyomkodja, v. készülékkel kiszívatja. Az anya kifeji a tejét. || a. <Női mellet> a fel nem használt tejtől ily módon megszabadít. Az orvos azt mondta, ki kell fejni a mellét, különben emlőgyulladást kap.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Összeget> vkitől hízelkedéssel, ravaszkodással, könyörgéssel kicsikar. Kifejt a nagybátyjából ezer forintot.
kifejés; kifejet; kifejhető; kifejő; kifejt melléknév.
