1. <Hang> bent levő, belső zárt helyről kívülre jutva, ott is hallható, hallatszik. Kihallatszik a kiáltás, a veszekedés az utcára. A harangszó kihallatszik a tanyára. Olyan hangosan veszekednek, hogy minden szó kihallatszik. Az arca mindig az ablak felé van fordulva. Hallgatja, ami kihallatszik. (Gárdonyi Géza) Még tett-vett a konyhában, benn elcsöndesedtek, szó nem hallatszott ki többé. (Nagy Lajos)
2. <Hang a vele együtt hallható hangoktól> tisztán megkülönböztethető. Kihallatszik vmiből. Kihallatszik a hangja az énekkarból. Hátszegi erős hangja kihallatszott a férfizajból. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <Szellemi, főleg szóbeli megnyilatkozásból vmilyen állásfoglalás, érzelmi állapot nyoma> kiérezhető, kicsendül. Előadásából kihallatszott az őszinte humanizmus hangja.
kihallatszó; kihallatszott.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.