könnyedség
könnyedség [könnyetség v. könnyeccség] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
A könnyed melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság. Bámulatos, hihetetlen, játékos meglepő, tetszetős könnyedség; játéka, tánca csupa könnyedség. A víg külső, a látszólagos nyugalom, a kedélyeskedő könnyedség … mindez csak álarc, uram. (Ambrus Zoltán) || a. Vkinek, vminek könnyed volta. Modorának, stílusának könnyedsége. Bámultuk könnyedségét. || b. Vmely tevékenység végrehajtásának könnyed módja. Fölényes könnyedség; ® játszi könnyedség(gel). Meglepő volt az a könnyedség, amellyel a mutatványt végrehajtotta. Ujjai csodálatos könnyedséggel siklottak végig a billentyűkön.
