köszvény
köszvény főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
1. (orvostudomány)Húgysavnak az ízületekben való lerakódása következtében fellépő, hasogató ízületi fájdalmakkal és daganatokkal járó betegség. Hordja el (® elhord) a köszvény! Köszvénye van; köszvényben szenved; gyógyíttatja a köszvényét. || a. (népies) Csúz. A fejdelmünknek … jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni. (Mikes Kelemen) A szél hideg, köszvény leszen jutalmad. (Madách Imre)
2. E betegségek során időnként fellépő heves, nyilalló, hasogató fájdalom. Elővette a köszvény. Beleállt a lábába a köszvény. Cencit a köszvény gyötörte. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): köszvényláz; köszvénytapasz.
