közel
közel [e] határozószó, melléknév és főnév
I. határozószó ® -ebb [e] v. (népies) közelébb v. (elavult) közelb; legközelebb
1. A beszélőtől v. a szóban forgó személytől, tárgytól kis távolságban. Vkihez, vmihez, vhová közel; közel van ¬ (az út) vhova. Közel lakik, én még közelebb lakom, te lakol legközelebb. A város már közel van. Ide közel van egy híd. A faluhoz közel van az erdő. Közel s távolban semmi fény nincs. (Petőfi Sándor) Kidült immár sok erős, Ki velem indult … Ott fekszenek távol, közel. (Arany János) A nap hanyatlik, kezd az est leszállni, De hang se hallszik távol és közel. (Arany László)
2. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban.> Közel áll vkihez, vmihez: a) vkinek rokona, igen jó barátja; b) vkinek közvetlen környezetéhez tartozik; c) rokonszenves v. rokon gondolkozású <személy>; kedves, a szóban forgó személy érdeklődésének megfelelő <dolog>. Közel áll, van vmihez: hasonlít hozzá, sokban egyezik vele; közel van hozzá, (hogy.): majdnem olyan helyzetben, lelkiállapotban, azon a ponton van <amit a határozó v. a mellékmondat közelebbről megjelöl>. Közel van a megőrüléshez; közel volt hozzá, hogy sírva fakadjon, hogy elnevesse magát. Közel jár vmihez: majdnem eléri, nem sok híja van, hogy elérje; közel jár az igazsághoz; közel ül v. van a tűzhöz: (bizalmas) olyan helyzetben van, hogy anyagi v. más előnyökhöz juthat. Gondolkodásban közel áll hozzánk. Ez a téma közel áll hozzám. Ez a két szín közel áll egymáshoz. A színdarab közel jár a mintaszerűhöz. A két fogalom közel van egymáshoz. Megőrüléshez voltam már közel. (Madách Imre) A trónhoz legközelebb álló urak! … (Jókai Mór)
3. <Főleg mozgást, mozgatást kifejező igékkel:> vkinek, vminek a szomszédságába, tőle kis távolságra. Közel ér, jön, megy vkihez, vmihez; közelebb ér az ellenséges állásokhoz; közel(ebb) tesz, visz vmit vkihez, vmihez. Vagy talán még közel sem bocsátnak,• „Félre innen, rongyos!” mondják, ha meglátnak. (Arany János) Eredj közelebb a kályhához, és melegedj meg. (Mikszáth Kálmán)
A 445. lap első hasábjában levő 3. sz. jelentésben az Arany-idézet eleje így olvasandó: Vagy talán hozzá még közel sem bocsátnak
4. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban.> közel férkőzik, jut vkihez: baráti viszonyba kerül vele, bizalmasa lesz; közel(ebb) hoz vkit, vmit vkihez, vmihez: a) könnyebben elérhetővé, megközelíthetővé tesz vkit, vmit vkinek, vminek; b) (átvitt értelemben) megmagyaráz, megvilágít neki vmit, megértet vmit vkivel, vmivel megkedveltet vele vkit, vmit. Közelebb hozta hozzám az angol drámairodalmat. c) (átvitt értelemben) szívélyesebb, megértőbb, barátibb viszonyba hoz vkit vkivel. A baj közelebb hozta őket egymáshoz. A közös munka közelebb hozta hozzánk. (átvitt értelemben is) Közel se jön hozzá: meg se közelíti, megközelítően sem olyan. Találkozott férjével, a baj közelebb hozta őket. (Vas Gereben) || a. (ritka) Közelre. [Párizst] még akkor nem hozták oly közel a vasutak. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben) Olyan időpontban, amelyet a jelentől v. vmely múltbeli időponttól csak kis időtartam választ el; időben nem messze. Közel van már az az idő, óra, nap, amikor … közel van reményeinek teljesülése. De bizony közel volt akkor már a reggel, Hogy haza vergődött az ázott sereggel. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Legközelebb: a) majd ha ismét találkozunk, együtt leszünk; az első adandó alkalommal; nemsokára, hamarosan. Legközelebb majd beszélünk ismét a dologról. b) (közelebb alakban is) (régies): legutóbb, nemrégiben, múltkor, a minap. Cserhátival, (ki legközelebb meghalt) megszaladtuk Európának zajos helyeit. (Vas Gereben) Legközelebb … tudomásom lett felőle, hogy a hadjárat leginkább azon a vidéken fog … megkezdetni. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben) Vmihez közel van, jár: egy jövőbeli időponthoz v. eseményhez nem messze, nem sokkal előtte van, jár. Közel van a hetvenhez: kis híján hetvenéves. Közel vagyunk a karácsonyhoz. Kórágyon ott, nagy betegen, Halálhoz is már tán közel, Virágom édes gyermekem, Mily messze föld különöz el! (Arany János) Már közelebb volt a kilencvenhez, mint a nyolcvanhoz. (Kosztolányi Dezső)
6. (átvitt értelemben) <Főleg mozgást, mozgatást kifejező igékkel:> közelebb: időbeli közelségbe. Minden nap közelebb hozta a szegény rab szabadulását. Közelebb jutottunk az általános jólét bekövetkezéséhez.
7.* (átvitt értelemben) <Mennyiséggel, időtartammal, távolsággal kapcs.:> majdnem, csaknem, szinte, mintegy, már-már. Közel tíz kilométer; közel ezer forint; közel ötvenéves. Közel egy óráig futott. A közel hetvenöt éves öregnek arcát végigfolyák a könnyek. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben) Közel sem: megközelítőleg sem, egyáltalán nem. Közel sem annyira; közel sem olyan szép. Neki közel se volt másodéves korában olyan hangja, mint nekem. (Tolnai Lajos)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
8. Közelre: a) kis távolságra. (bizalmas) Közelre lát: közellátó. Jó közelre bevárta üldözőjét. (Jókai Mór) A csillagok egész közelre jönnek, | mint színésznők egy nagy fekete bársony | függöny mögül. (Babits Mihály); || b. (ritka) Közeli időpontra. Még nincs meg, de közelre ígérte, hogy megcsinálja.
9. Közelről: kis távolságról. Az ellenség közelről lő. Közelről néztem meg a képet. || a. (átvitt értelemben) Közel(ebb)ről néz, vizsgál vmit: tüzetes(ebb)en, részletes(ebb)en vizsgálja; közelről ismer vkit: gyakori együttlét révén alaposabban ismeri; közelről rokona vkinek: közeli rokona. Ha jól tudom, rokonok is vagyunk … Közelről. (Csiky Gergely) || b. Vmi közelről érint vkit: a) vmi vkinek külső körülményeiben vmilyen módon, vmely irányban változást idéz elő. Az új nyugdíjtörvény őt is közelről érinti, mert emelkedik az illetménye. b) Vkit érzelmi életében, külső körülményeiben érzékenyen érint vmi. Halála közelről érintett, mert elvesztettem támaszomat. Ez a megjegyzés közelről érintette, mert érezte benne a szemrehányást.
II. melléknév -ebb [e] v. (elavult) -b (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Közel (I. 1, 2) eső, közeli. Hagyj … fekünnöm e közelb helyen. (Arany János–Shakespeare-fordítás) [A titkár] őexcellenciája előszobájában ül, s közel szemlélője a nagy embernek. (Mikszáth Kálmán)
III. főnév (rendsz. helyhatározóraggal v. személyraggal)
1. A beszélőhöz v. a szóban forgó személyhez közel levő v. fekvő, közeli hely. (A) közelbe: vkihez kis távolságra levő helyre; (a) közelben: nem messzi innen; közvetlen közelben: igen kis távolságnyira; (a) közelből: kis távolságnyira levő helyről. Amikor a katona közelbe ért, rászólt. A közelben van egy jó mozi. A fák kísérteti árnyakat vetnek, a távol közelnek látszik, a közel a beleszőtt homállyal meg van toldva. (Kemény Zsigmond) A közelből az érkező vasúti mozdonyok füttye hangzott néha. (Krúdy Gyula) || a. Vkinek, vminek a közelébe: hozzá közel (I. 1) eső helyre, tőle kis távolságra, melléje. A város közelébe ér; az üldözők a közelükbe érnek; közelünkbe férkőzik; közelébe se ® ér; közelébe se jöhet v. jut vkinek, vminek: (átvitt értelemben is) meg sem közelíti, össze sem hasonlítható vele; közelébe se megy vkinek: elkerüli, mert ki nem állhatja, v. tart tőle. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe. (Petőfi Sándor) || b. Vkinek, vminek a közelébe v. (régies) közelén: hozzá közel (I. 1) eső helyen, akörül, ill. közvetlenül mellette. Az állomás közelében; a híd közvetlen közelében; közeledben lakik. Közelükben van egy színház. Igaz, hogy vére könnyü folyama Futtában olykor megdobbana Ha közelén ifjú leventék – Mint szilaj őzet – megrebbenték. (Arany János) Legalább lesz valami eleven teremtmény a közelemben … (Mikszáth Kálmán) A beteg gyermek bölcsője közelében az apa és anya közös aggodalomban tanakodnak. (Ambrus Zoltán) || c. (ritka) Vminek a közelére: olyan közelre, amilyennek a vele kapcs. szó, birtokos jelző mutatja. Egy kard távolára, egy kéz közelére kerül az ellenfél. (Jókai Mór)
Szólás(ok): Erre közelebb, arra hamarabb: ez az út rövidebb, amaz hosszabb, de gyorsabban v. könnyebben megtehető.
Szóösszetétel(ek): 1. közel-felderítő; közel-felderítés; közel-keleti; 2. földközel; napközel.
