lárva
lárva főnév lárvát, lárvája
1. (állattan) Az átalakulással fejlődő állatnak a petéből kikelő, a kifejlett állathoz nem hasonlító alakja (pl. hernyó, ebihal, pajor, nyű); álca. Kolorádóbogarak lárváit találták a mezőn.
2. (átvitt értelemben, régies) Álarc. Szóláshasonlat(ok): olyan (az arca), mint a lárva: a) úgy ki van festve, hogy szinte nem is látszanak az arcvonásai; b) nagyon sápadt, halálsápadt. Majd lerántom a lárvát, S a síró magyar árvát S ami csak fájhat, megmutatom. (Ady Endre) Az orcánk színes lárva. (Tóth Árpád)
Szóösszetétel(ek): lárvaélet.
lárvácska; lárvátlan; lárvás.
