lecsap
lecsap ige
1. tárgyas Rendsz. vmely indulat hatása alatt hirtelen mozdulattal vhová ledob, levág vmit. Lecsapta a könyvet az asztalra. Lecsapta a szerszámot a földre. Dühösen lecsapta a kártyát, és otthagyta partnereit. Az utolsó keresztútnál őrünk egyszerre csak megállt, lecsapta fegyverét a földre, s kijelentette, hogy csinálhatunk, amit akarunk. (Kuncz Aladár)
2. Lecsap vmit: vmely tárgynak fölfelé nyíló tetejét, ajtaját, szék mozgatható ülőkéjét, asztal mozgatható lapját erőteljes mozdulattal hirtelen becsukja, rácsapja. Lecsapja a láda tetejét. Erre keselyűként süvölte Jodovna: … „Mán kezdve halott vagy, de halálod hosszu; Eleven rothadsz meg: de magad kerested: Nem lesz soha másé, ha enyim nem, tested!” E szókkal az ajtót dühösen becsapta.• (Arany János)
A 2. sz. jelentésben az Arany-idézet utolsó szava helyesen: lecsapta.
3. tárgyatlan Magasra emelt eszközzel hirtelen lefelé üt; lesújt. A botot megforgatta a feje fölött, s lecsapott. Vág s pusztít kegyelem nélkül a két heves ifju, Kardjaiknak fennyen [= fennen] hangzik csöngése, … S már fejlik, bomol a páncél fene Csorna nyakánál, Erre keményebben lecsap ő is. (Vörösmarty Mihály) A kengyelben fölemelkedve, a kardot egészen hátraszegve csaptak le egymás fejére. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan <Dolog a felülről lefelé irányuló lendület következtében> hirtelen rácsap vkire, vmire. Lecsapott a kemény ököl. Az ostor lecsapott a lóra. A bárd … Lajosnak | Párizs piacán lecsapott nyakára. (Petőfi Sándor) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Ellenséges érzés> hirtelen kitörve erőszakos formában vkire, vmire irányul. Lecsap a nép bosszúja, dühe, haragja.
4. tárgyatlan <Lövedék, villám> felülről lefelé a földbe v. vmely lent levő tárgyba vágódik, csap. Lecsapott mellettük a gránát. A villám lecsapott a fába. Vihar kerekedett. Szakadt a zápor, villámok cikáztak, több helyütt le is csapott. (Kosztolányi Dezső) Abban a pillanatban durva … pukkanással csapott le valahol egy gránát. (Karinthy Frigyes)
5. tárgyas (kissé bizalmas) <Vágóeszközzel> hirtelen mozdulattal levág (vkiről, vmiről) vmit. Lecsapja a csirke nyakát. A fejszével lecsapta saját ujját. Sarlóval lecsapott néhány búzakalászt. Hóhér csapja le a nyakát pallossal. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (ritka) Hirtelen mozdulattal lever, leüt. A súlyos dárda nyelével … lecsapta fejéről A sisakot. (Vörösmarty Mihály) || b. (átvitt értelemben) A habsburgi háznak, megérdemlett bérül, Lecsapják a véres koronát fejérül. (Sárosy Gyula) || c. (átvitt értelemben, bizalmas) Lecsap vkinek a kezéről vkit: elcsábítja, magának nyeri meg vkinek a jegyesét v. a szerelmesét.
6. (sport) <Labdajátékban labdát> kézzel v. ütővel nagy erővel úgy üt meg, hogy az a háló fölött minél meredekebben átrepülve, lehetőleg védhetetlenül csapódjék az ellenfél térfelére. || a. (tárgy nélkül) Még nem tud lecsapni. Tanulj meg lecsapni! Rosszul csap le.
7. Lecsapja vmijét: <állat> fejét, fülét v. farkát hirtelen lehajtja, leszegi. A kutyák lecsapták füleiket. (Tolnai Lajos)
8. tárgyas <Edényből, űrmértékből kipúposodó pépes v. szemes anyagot> kézzel v. simítófával eltávolít, hogy az edény tartalmának felületét az edény szélével egy szintbe hozza. Lecsapja a habot a sörről. || a. Lecsapja a vékát: a benne levő szemes anyagnak a kipúposodó részét simítófával eltávolítja.
9. tárgyas (átvitt értelemben, népies, rosszalló) Állásától, tisztségétől hirtelen intézkedéssel megfoszt vkit; elcsap. Lecsapták az ifjúsági elnököt. Az igazgatót lecsapták tisztségéről. || a. tárgyas (átvitt értelemben, tájszó, régies) <Elemi iskolában> a rangsort jelentő ülésrendben lejjebb ültet vmely tanulót. Lecsapták a leghátsó padba utolsónak.
10. tárgyas (vegyi ipar) <Oldatból, folyadékból vmely szilárd alkotórészt> vegyi úton kiválaszt.
11. tárgyatlan <Madár> a magasból hirtelen, zuhanó repüléssel lejjebb levő állatra, tárgyra csap, hogy elfogja, elragadja. A vércse lecsapott a csirkére. Egy fekete holló … Lecsapott, Lecsapott Fekete szélvészből, Kikapá Levelét Az anyai kézből. (Arany János) Az ügyesen kikészített eledelért néha varjú vagy szarka is lecsapott. (Kuncz Aladár) || a. <Repülőgép> a magasból hirtelen zuhanó v. gyors repüléssel a földi célpont ellen támad. Örvénylő berregéssel csapott le egy nehéz … repülőgép. (Karinthy Frigyes) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Hadsereg, fegyveres erő az ellenségre> hirtelen, váratlanul rátámad. Lecsap az ellenségre. Váratlanul lecsapott az alvó táborra. Válogatott hada … egész súlyával csapott le a római sereg légióira. (Jókai Mór) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas, néha rosszalló) Lecsap vmire: az adódó alkalmat hirtelen felhasználja, hogy megszerezzen magának vmit. Azonnal lecsapott a jó állásra. Fölfedezett egy ritka könyvet, és lecsapott rá. Szóláshasonlat(ok): lecsap rá, mint a ® vércse. || d. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Lecsap vkire: <hatóság, hatalom> vkit bűnös tevékenységében tetten érve elfog, hogy átadja az igazságszolgáltatásnak. A rendőrség könyörtelenül lecsap a feketézőkre, a fosztogatókra, a gyújtogatókra. Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád – a tőkéseké a haszon. (József Attila)
12. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Lecsap (vkire): hirtelen szaván fog vkit. Tudnék adni 100 forintot. – Hát adj! – csapott le rá. Most éppen az ellenkezőjét mondja annak, amit az előbb! – csapott le a bíró a vádlottra. Lári-fári! – csapott le … rá Podwolski gróf. (Mikszáth Kálmán) Jött egy kis bírósági eljárás – csapott le hirtelen az elnök. (Krúdy Gyula)
13. tárgyatlan (átvitt értelemben) Lecsap vkire: <rendsz. rossz hír> hirtelen, váratlanul, nagy meglepetést okozva ér vkit. A feszült várakozásnak ebben az izgalmában csapott le ránk a hír, hogy a német front összeomlott. (Kuncz Aladár)
lecsapó; lecsapott.
