1. (régies) Lepellel, takaróval stb. nem borított; födetlen. Leplezetlen hófehér szoborként Áll istenarccal. (Vörösmarty Mihály) A nagy inquisitor egyedül volt leplezetlen arccal. (Jókai Mór)
2. Olyan <állapot, magatartás, megnyilatkozás>, amelyet vki nem titkol, nem leplez; nyilvánvaló, nyílt. Leplezetlen káröröm, szándék; leplezetlenül feltárja az igazat, a szívét, a valót. Az itt közlött levelek … módot adnak bepillantani írók lelkébe, megismerni … leplezetlen gondolkozásukat. (Arany László) Írótársairól … leplezetlen és nagyon kedves őszinte véleményeket mondott. (Móricz Zsigmond) || a. (választékos) Mindenki számára nyilvánvaló, észrevehető; valódi mivoltában megnyilatkozó. Leplezetlen nyíltság, őszinteség.
II. határozószó (régies) Leplezetlenül. Előtte, mint könyv kitárva, Leplezetlen állott a leányszív. (Vörösmarty Mihály)
leplezetlenség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.