létező
létező [e v. ë] melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e] (választékos) Olyan, aki, ami létezik (1–2); (meg)levő. Tudatunktól függetlenül létező valóság. Minden létező értéktárgyát felajánlotta neki. Nem létező dolgokra hivatkozott. Rettent a perc, a létező. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e] (tudományos, filozófia) Létező személy, dolog. ® Abszolút létező. A létezők egyik csoportja az ásványvilág.
